Dr. Móczár László nyugdíjas professzor
(Kiskunfélegyháza,
1914- ) nyugdíjas egyetemi tanár
A
Móczár családban - tudományos értelemben - legsikeresebb életútja Laci bácsinak
volt. 88 éves kora ellenére még ma is rendíthetetlenül dolgozik otthonában.
Azt az óriási szellemi tőkét igyekszik megmenteni a tudomány számára, amelyet
felhalmozott a munkássága során. Nap mint nap a mikroszkóp előtt ül, és a
hihetetlenül gazdag diafotó gyűjteményét "írja át" CD-ROM-ra kisérő
szöveggel. A napokban jelent meg legújabb könyve is. Laci bácsi tudomány iránti
szeretete példa értékű volt számomra. Ezért is örültem, amikor 2001. november
3-án meglátogatott otthonomban, és a kerti séta során "felfedeztünk"
egy Atalanta-lepkét, vagy ahogy latinul hívják; Vanessa atalanta lepkét.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen a zoológus doktori (1937) és a középiskolai
tanári (1938), Szegeden a tanítóképző-intézeti tanári diplomát (1939) szerezte
meg. 1948-ban egyetemi magántanár, 1953-ben kandidátus, 1960-ban a biol. tud.
doktora. Zoológiai pályafutását 1937-ben, a MNM Országos Természettud. Múzeumban
1 éves próbaszolgálatos tisztviselő jelöltként kezdte, majd 4 éven át önkéntes
munkaerőként folytatta. 1941-1944-ben Budapesten, majd Kolozsvárott tanítóképző-intézeti
tanár, egyben a kolozsvári egyetem c. adjunktusa. 1939-1944 között 50 hónapon
át volt katona. 1944 őszén került vissza a Term.tud. Múzeumba. 1951-1956 között
a Múzeumok és a Műemlékek Orsz. Központjában az állattani kutatások és a múzeológia
irányítója, kiállítások szervezője, két éven át a pécsi múzeum kutatója. 1956
szeptemberében, rehabilitáció utján ismét a budapesti Múzeumban dolgozott.
1969-1982-ben Szegeden a József Attila Egyetem Állattani Tanszék professzora,
ahol bevezette a rovartani profilt és az audió-vizuális oktatási módszert.
A létrehozott ökológiai munkacsoportból alakult az egyetem Ökológiai Tanszéke.
45 évi aktív szolgálat után ment nyugdíjba. Szakterülete: hymenoptera taxonómia,
faunisztika-állatföldrajzi, etológia, részben cönológia. Gyakoribb gyűjtési
területei: Kőszeg, Balaton-környéke, Mecsek hegység, Bugac, Bátorliget, Kassa
vidéke. Pápua Uj-Guinea gyűjtéséből új bogárfajt egy külföldi kutató róla
nevezett el, a molylepkék tömege, Adenopoda faj stb. még specialista feldolgozására
vár. A Frivaldszky-emlékérem arany fokozatát (1975), Magyar Biológiai Társaság
id.Entz Géza- (1986), és Gorka Sándor díját (1993), a JATE munkáját elismerő
oklevelet adományozott (1979), az ELTE arany- (1988), majd gyémánt oklevelet
adott át (1997) számára. Tevékenységét a tucatnál több új faj "moczari"
elnevezésével honorálták. Az Österreichische Entomologische Gesellschaft (1975)
és a Royal Entomological Society, angol kutató javaslatára, tagjává választotta
(1989). A Symposium Internationale Entomofaunisticae Europae Centralis Baselben
Ehrenmedaille-vel tüntette ki (1999). Számos hazai tudományos egyesület tagja,
többek között a MTA zoológiai szakbizottság v. tagja, a Tiszakutató Bizottság
v.tb. elnöke, a Magyar Rovartani Társaság v. alelnöke és örökös választmányi
tagja, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának v. titkára stb.
Főbb munkái.
1937.
évben Budapesten zoológus doktori diplomát és középiskolai tanári oklevelet,
1939-ben pedig Szegeden tanítóképző-intézeti tanári oklevelet szerzett. 45
évet töltött aktív munkában, 16 évig (1998), mint nyugdíjas jelenleg is dolgozik.
Aktív munkáját nagyobb részben a Budapesti Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyú
Gyűjteményében tudományos kutatással végezte. A rovarok rendszerének, életmódjának
tanulmányozásával, a Magyar és Világgyűjtemény felállításával, rendezésével,
világkongresszusokon előadások tartásával, kapcsolatok kiépítésével, gyűjtésekkel,
szakfórumokon előadások megtartásával és egyéb múzeológiai feladatokkal foglalkozott.
Az Országos Múzeumok központjában, majd a Minisztériumban a múzeumok szervezési,
kiállítási problémáival négy éven át működött. 1999-ig 213 tudományos dolgozata
jelent meg Washingtonban, Londonban és az Európai városokban, legtöbbjük kongresszusi
nyelveken, mint pl. a Mesitiinae alcsalád fajainak világkatalógusa, a Ceropalidae
és a csaknem teljes Cleptidae családok fajainak világrevíziói, különböző fajok
typus-anyagának tisztázása, stb. Munkásságát külföldön az Österreichische
Entomologische Gesellschaft, Wien és a Royal Entomological Society, London
taggá választásával tüntette ki. Valamivel több évet töltött oktatással, előbb
a Kolozsvári Tanítóképző Intézetben és a Bolyai Egyetemen, közben a Budapesti
Fasori Gimnáziumban, majd a Szegedi JATE tanszékvezetőjeként, ahol bevezette
az újszerű audiovizuális oktatást nemcsak a rovartan, hanem részben a szervezettan
területén is. Azóta négy tanítványa lett egyetemi tanár. Ismeretterjesztő
tevékenységét részben a
nagyközönség
számára mintegy 480 ismeretterjesztő előadása és 100-nál több kisebb cikke,
főleg nagyobb terjedelmű könyvei jelentették. A különböző tankönyvek, gyűjtési
technikai könyveken kívül a társszerzőkkel írt, s általa szerkesztett Állathatározó
I-II. kötete 3 kiadást ért meg (1950, 1969, 1984). Saját szerzős munkái
között kiemelkednek a Rovarok közelről ( 1968), Képes Állatvilág
I-II. kötete ( 1963), Kis Állathatározó (1977) (200 ezer példánya
mint oktatási segédkönyv hónapok alatt elfogyott), Rovarbölcsők (1987),
Rovarkalauz (1990). Ezeket a szintén eredeti fényképekkel illusztrált
kiadványokat is rövid időn belül felvásárolták. Ezekben a legtöbb ember számára
ismeretlen, a specialisták számára pedig az egyéb hazai, középeurópai legalább
45. ezer rovarfaj vált áttekinthetővé. Segítségükkel az olvasó a rovarélet
részleteit, rendkívül sokoldalú életmódját ismerhette meg.
Laci bácsi ismerkedik a családi CD-ROM készítéssel Maglódon
Levelező lapon is megjelent egyik felvétele
Jelenleg
a "Magyarország flórája" és az állatvilágból csupán a 76 hazai "Emlősállatok"
CD-ROM ismertetője készült el. A legalább 45. 000 rovarfaj legfontosabb képviselőinek
ismertetőjét Fővárosi Oktatási Központ készíti elő. Az emberi tevékenység
következtében mind a növényvilág, mind az állatvilág feltartóztathatatlanul
pusztul. Még számos faj él, amelyet a szakemberek fel sem fedeztek, pedig
közöttük is bizonyára sok lenne alkalmas
arra, hogy mint az ismert rovarok egy részét, azokat is a biológiai védekezés
módszerével
a kártevők elleni védekezésben, vegyszerek nélkül, terményeink védelmében
felhasználhatnánk. Az iskolai oktatásunk az általános iskoláktól a középiskolákig,
egyetemekig a rendkívül felduzzadt ismeretanyag miatt igen nagymértékben háttérbe
szorította a Természet megismerését biztosító alapismereteket. A mai diák
és a felnőtt az oktatás befejeztével elképesztően keveset tud az őt körül
vevő környezetéről,
Laci bácsi
könyvét dedikálja 1987-ben Maglódon
s amikor a természetbe kimegy, tudatlanul bolyong az ezerarcú élővilág jelenségei között. Méreggel permetezi a gyümölcsöt létrehozó, megporzó rovarokat, féregként tapossa el a kártevőket irtó bogarakat. A pedagógusoktató pedig legtöbbször leadja az elméletet, mert nincs olyan egyszerű kézikönyve, ami - egyetlen kötetben nem valósítható meg - a szerteágazó élőcsoportokra, s számára is a tankönyv rendkívül szűk keretein túli ismereteket adjon, ezáltal érdekes adatokkal megkedveltesse a természetismeretet. Mindezekhez nem lenne szükséges könyvtárak szakirodalmában ismételten nyomoznia, ha arra egyáltalán jut még ideje. Segítené a szakköröket, kielégítené az érdeklődőket, hogy a gazdag, változatos rovarvilág megfelelő részletébe bármikor bepillanthassanak. A cél elérésére "A rovarok világa" CD-ROM-ot kell elkészíteni.
Laci bácsi csodás felvétele
Néhány hónap alatt elkapkodták a könyveit
1987. szeptember 19-én nagy megtiszteltetés érte otthonomat Maglódon, amikor
Laci bácsiék meglátogatottak bennünket. A virágos kertünkben a tudós szeme
észrevette a körülöttünk élő rovarokat. Egy alkalommal hangyák vonulását ujjával
megzavarta. Két ujjnyira a földet eldörzsölte a vonulatnak. A hangyák megzavarodtak,
de csak néhány pillanatig tartott habozásuk, mert rövidesen "megérkeztek
a felderítők", akik kémia "nyelvükkel" segítették a hangyák
továbbvonulását.
Laci bácsi Maglódon a halmi mamával
1987 szeptember 19-én
Laci bácsi felesége, Gréti
Libay Margit, Gréti (1921)
Laci bácsi nővére, Móczár Irén (Inke) az USA-ból (1912)
Gréti, Laci bácsi és Inke Maglódon
a '70-es évek végén
Laci bácsi legújabb színes füzete 2001-ben jelent meg. - "A CD lemezen
az élő rovarokról eredeti színükben és környezetükben készült fényképek
segítségével a rovarvilág 33 rendjének legfontosabb képviselői csaknem
900 képen szerepelnek. Ezekből a jelen kiadványunkban a Kárpát-medencében
élő 30 rend felismerése érdekében csak a legszükségesebbeket mutatjuk be"
- írja kiadványában. A kis könyv egyik alcíme: "Nem minden rovar
bogár!"
Laci bácsi 88 évesen, nap mint nap dolgozik a számítógép előtt és a könyvtárnyi
színes diafelvételeit "fordítja át" CD-re. A világon elsőként jelenik
meg a
rovarvilág CD-ROM-on ilyen részleteséggel és tudományosan feldolgozva.
A kiadvány megkönnyíti a CD használatát
M